Farkas, ember és farkasember a Piroska és a farkas című mese illusztrációiban

A Piroska és a farkas az egyik legismertebb és legnépszerűbb gyermekmese, amely nagy mértékben a történet egyszerűségének és egyértelmű morális üzenetének köszönhető. Ugyanakkor éppen a történetet meghatározó elemeknek a kizárólagossága az, ami lehetőséget ad arra, hogy a kortárs és modern átiratokban megkérdőjelezzék, eljátszanak velük és egyenesen felcseréljék a főszereplők történetben betöltött szerepeit és jellemvonásait, váratlanul kizökkentve a történet folyamát a megszokott mederből. Jelen tanulmányban a mese gonosztevőjének, a farkasnak az ambivalenciájára világítunk rá és elemezzük azt a mese legkorábbi ismert irodalmi változatain ‒ a Charles Perrault (1697) és a Grimm testvérek (1812) által gyűjtött és publikált mesék és illusztrációik ‒ valamint az első animációs rövidfilmeken ‒, a Walt Disney rendezte Little Red Riding Hoodon (1922), a Max Fleischer által rendezett Dizzy Red Riding Hoodon (1931) és a van Beuren Corporation által készített Red Riding Hoodon (1931) ‒ keresztül, hangsúlyt fektetve az ordas emberi és állati megjelenésére és belső személyiségjegyeire is.

Kulcsszavak: farkas, farkasember, ember‒állat, mesekutatás, állatszimbolika