Állati jelképek: Irodalmi és művészettörténeti mozaikok

Szerzők

Vígh Éva (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-0891-0864
Újvári Edit (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-4552-1585
Kérchy Anna (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0001-9042-9545
Bálint Emma (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0009-0002-3953-7975
DOI: https://doi.org/10.14232/animalia.2024.1

Tartalom

Az Animalia Kutatóközpont 2023. évi szimpóziumának tizenkét, irodalom-, művészet- és művelődéstörténeti előadását tartalmazza az Animalia eBooks első száma. A kötet egyúttal jelzi azt az időben és térben megnyilvánuló, műfaji és elméleti vonatkozású sokféleséget, amely az állatok szerepét és szerepeltetését, szimbolikus megjelenítését példázza a magyar és több más -francia, angol, német, olasz, amerikai - kultúrában. A zoomorfizált ember és az antropomorfizált állat reprezentációja és elemzése kapcsán olvashatunk tanulmányt a középkori kőfaragványokon, a reneszánsz kori paradoxon irodalmában, a barokk festményeken, a felvilágosodás századában társadalomkritikai vonatkozásban megjelenő állatalakokról. De a kafkai metamorfózis, a kortárs líra és novellairodalom, a költészet és festészet találkozása, közismert festmények kortárs átfogalmazásainak, illetve fajközi kapcsolódásaink kérdése, valamint a meseirodalom filmes feldolgozása is teret kap a részletes elemzésekben. Az Állati Jogok Egyetemes Nyilatkozatának közlése pedig elvi megfontolásból zárja a könyvsorozat első számát.

Fejezetek

Szerző életrajzok

Vígh Éva, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékének professor emeritája, az SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatóközpont és a SZTE Animalia Kutatóközpont vezetője, a Centro Internazionale di Studi Giovan Battista Della Porta (Napoli) elnökhelyettese. Kutatási területe a közép- és újkori művelődéstörténet, a középkori, reneszánsz és barokk olasz irodalomtörténet, az udvari kultúra, a fiziognómia szerepe az irodalomban és a művészetekben, továbbá az állatszimbolika művelődéstörténete. Ez utóbbi tematikához kapcsolódik az Állatszimbólumtár (2019) szerkesztése, az Állatszimbolika a közép- és újkori Itália irodalmában (2018) című tanulmánykötete.

Fogarasi György, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének habilitált docense és vezetője. Kutatási területei: klasszikus retorika, 18. századi esztétika, romantikus irodalom és filozófia, kritikai elmélet. Nekromantika és kritikai elmélet című 2015-ös könyve Gray, Wordsworth, Marx és Benjamin írásaival foglalkozott. Legutóbbi publikációi közül az animalitás kérdését tárgyalja: If There Is Such a Thing as Dignity: Scenes of Silence in de Vigny’s “The Death of the Wolf,” Confluente, 2020, 153‒165 (magyarul: Méltóság és méreg: a hallgatás (dez)antropolikája Alfred de Vigny A farkas halála és William Blake A méregfa című versében, Prae, 2018/2, 20‒39); The Attention of the People: Mein Kampf and Thurber’s Owl, Papers in Arts and Humanities, Vol. 4, No. 1, June 2024, 16‒36, (magyarul: A nép figyelme: Thurber baglya és a Mein Kampf, Tiszatáj, 2024/november, megjelenés alatt).

Czeglédi Lili, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának magyar-etika osztatlan tanár szakos hallgatója volt, 2024 januárjában szerzett jeles diplomát. Szakdolgozatát a farkasszimbólum jelentésváltozásaiból írta, a motívum jelentéseit Alfred de Vigny A farkas halála (La Mort du Loup, 1843/1864) és Pilinszky János Fabula (1962) című művének részletes elemzésén és a versek összeolvasásán keresztül végezte. Érdeklődésének homlokterébe az állatszimbólumok vizsgálatán túl az ember-állat reláció kérdéskörei és problémái, valamint a perszonalizmus és a fenomenológia etikai vetületei helyezkednek, s ezek irodalmi és filmművészeti terepen egyaránt foglalkoztatják.

Buda Attila, Toldy Ferenc Könyvtár

az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtárosa 1993 és 2016 között. Kutatási területe Ambrus Zoltán, Babits Mihály és Nemes Nagy Ágnes művei, a Nyugat című folyóirat, valamint szerkesztette a Japán Birodalom kezdetei magyar sorozatát és írt a macskairodalomról. Legutóbbi publikációi: A helyettesítés. Babits Mihály prózájáról (Budapest, Ráció, 2018), Buda Attila (szerk.): „Mije lehetek én önnek?” Ambrus Zoltán és Jászai Mari levelezése (Budapest, Ráció, 2023), Buda Attila (szerk.) „de mi lesz a következő folytatással?” A Nyugat Kiadó könyvei és dokumentumai (Budapest, Ráció, 2023).

Tüskés Anna, HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont

a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténet Tanszékének habilitált adjunktusa és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. MA-diplomáját és PhD-fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet Tanszékén szerezte 2005-ben, illetve 2009-ben. Szakterülete a 20. századi képzőművészet, a francia–magyar irodalmi kapcsolatok, illetve a könyv- és könyvtártörténet. Tíz könyv és számos tanulmány szerzője.

Mihály Csilla, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének adjunktusa. Kutatási területei: a német romantika és expresszionizmus irodalma, Franz Kafka életműve, interpretációelmélet és -módszertan. Legutóbbi publikációi: Haberland, Detlef, Mihály Csilla és Orosz Magdolna (szerk.): Literarische Bilder vom Ersten Weltkrieg (Wien, Praesens Verlag, 2019), A bábeli torony avagy A város címere. Irodalmi szöveg és kontextus. Filológiai Közlöny 2021/1. 70-81. és Franz Kafka virtuális színháza (Budapest, Ráció 2023).

Rausch-Molnár Luca, Szegedi Tudományegyetem

a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézetének adjunktusa, ahol angol és francia orvosi szaknyelvet oktat és kutat. Alkalmazott nyelvészeti kutatásai mellett a művészetről szóló irodalommal foglalkozik. Ph. D. disszertációjának témája a francia 18. század eleji festő, Jean-Antoine Watteau irodalmi fogadtatása. Jelentősebb publikációinak témái a művészeti terminológia, a művészetről való gondolkodás, művészet és társadalom kapcsolata és a művészet irodalmi fogadtatása a 17., 18. és 19. században. Ezek magyar és francia nyelven jelentek meg magyar, francia, szlovák és román folyóiratokban és kiadványokban.

Raffay Endre, Pécsi Tudományegyetem

művészettörténész, tanszékvezető egyetemi docens. Árpád-kori művészetből doktorált és ha-bilitált, könyvet írt az aracsi templomromról és az 1200 körüli évtizedek művészetének más emlékeiről. A szecessziós századforduló művészetét is kutatja, a budapesti Zeneakadémia épületéről Apollón szentélye címmel írt könyvet. Elindítója és szervezője a fehérvárcsurgói évenkénti nemzetközi műemlékvédelmi konferenciának. Kortárs művészettel is foglalkozik: alapítója és vezetője a zentai Művészet és Műemlékvédelem művésztelepnek. Tanít a Pécsi Tudományegyetemen (Művészeti Kar, Művészettörténet Tanszék) és Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Doktori Iskola).

Bartha-Kovács Katalin, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei: a 17–18. századi francia művészetelmélet (elsősorban Denis Diderot művészeti tárgyú írásai); motívumkutatás (a csend fogalma, a tudom-is-én-micsoda, szenvedélyelméletek, állatábrázolások: a majom). Legutóbb megjelent kötetei: Diderot et Watteau. Vers une poétique de l’image au XVIIIe siècle (Paris, L’Harmattan, 2019) és Hét arabeszk – Watteau-olvasatok (Bertók Krisztina (szerk.), Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2021).

Újvári Edit, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Művelődéstudományi Tanszékének tanszékvezető habilitált főiskolai tanára. Több mint 140 publikáció, köztük négy monográfia szerzője, három könyv társszerzője, valamint a Szimbólumtár társszerkesztője. Kutatási területe a vizuális szemiotika, az ikonográfia, az állatszimbólumok és a szemiotika, amely témákról „Jelet hagyni” Vizuális alkotások és rítusok szemiotikai elemzése címmel kötetet jelentetett meg 2015-ben a Szegedi Egyetemi Kiadónál. A Magyar Tudományos Akadémia Szemiotikai Munkabizottságának tagja, az Animalia Kutatóközpont titkára.

Kérchy Anna, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének egyetemi tanára. Kutatási területei a 19‒21. századi nőirodalom, gyermekirodalom és fantasztikus irodalom testábrázolásai, a viktoriánus és a posztmodern képzeletvilágok átfedései, a kulturális reprezentációk inter- és transzmediális aspektusai. Négy monográfia, köztük a A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája (Akadémiai Kiadó, 2024) szerzője, tíz kötet (társ)szerkesztője. Animalitás témájú publikációi: "Alice's Non-Anthropocentric Ethics: Lewis Carroll as a Defender of Animal Rights" (Cahiers Victoriens et Édouardiens, 2018) , "A fajok közti szolidaritás poszthuman etikai lehetőségei" (TNT Ef, 2019), "Chimeric Visions: Posthuman Somaesthetics and Interspecies Communication in Contemporary Humanimal Body Art Performances" (HJEAS, 2020).

Bálint Emma, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Angol Tanszékének tanársegédje. Ph.D. fokozatát 2023-ban sze-rezte a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájában. Disszertációja és kutatásai fókuszában klasszikus tündérmesék és gyermekirodalmi művek, valamint ezek kortárs és újmédiás adaptációi állnak. Publikációi tanulmánykötetekben és fo-lyóiratokban (Híd, Djetinjstvo, AMERICANA: E-journal for American Studies) olvashatóak ma-gyar és angol nyelven.

1. kötet borító

Letöltések

Animalia eBooks 1.

Közzétett

September 20, 2024

Sorozatok

Animalia eBooks

Online ISSN

3057-9465
Copyright (c) 2024 SZTE BTK Animalia Kutatóközpont

Részletek a rendelkezésre álló kiadványformátumról: Animalia eBooks 1.

Animalia eBooks 1.

ISBN-13 (15)

978-963-306-998-1

Publication date (01)

2024