L’empathie à l’épreuve dans les arts et les littératures de langue française

A tanulmánykötet a 2023. november 24-26. között Szegeden megrendezett nemzetközi Empátia-konferencia 24 tanulmányát gyűjti egybe. A 9 országból (Magyarország, Bulgária, Románia, Olaszország, Németország, Luxemburg, Franciaország, Spanyolország, Kanada) érkező előadók írásai a francia nyelvű irodalmak és művészetek kontextusában tárják fel az affektív és etikai fordulathoz (Alexandre Gefen) köthető empátia-kutatás filozófiai-művészetelméleti előzményeit (Husserl, Robert Vischer, Theodor Lipps), a fogalom kortárs filozófiai és etikai beágyazottságát, mutatnak rá az empátia irodalmi és művészeti vizsgálhatóságának relevanciájára, mégpedig a narratív empátia (Suzanne Keen), az autoteoria (Lauren Fournier), az ábrázolt és keltett empátia fogalmaiból kiindulva, és annak reményében, hogy a művek elemzése láthatóvá teszi azt a poétika eszközt (narráció, stílus), amely az irodalmi szövegekben az empátia lehetséges hordozója (több tanulmány a közvetett szabad beszéd szerepét emeli ki ebben a folyamatban).

Az írások rávilágítanak arra, hogy az empátia és vele minden reláció-fogalom vizsgálata – pl. pragmatista filozófia (Ch. S. Peirce, J. Dewey, W. James), a figyelem (Yves Citton, Natalie Depraz), vagy a közép (Deleuze-Guattari, Bruno Latour, Tim Ingold) – hozzásegít kortárs világunk és annak szisztemikus krízise, azaz az Antropocén episztemológiai megértéséhez, feltárásához, vagyis a krízis által létrehozott és az empátia útján, azaz egy kifejezetten nehéz konceptuális elmozdulás mentén észrevett, keletkező létmódok sokaságának feltérképezéséhez. A kötet írásai pontos és érzékeny képet adnak e nomád és diszciplínák között vándorló fogalom kreativitásáról és hatékonyságáról, amennyiben egyértelművé teszik a kortárs művészetek és az irodalom pragmatista (befogadó-orientált) fordulatát, amely az irodalmakat és a művészeteket a kognitív tudományok tették. A kötet jelentős irodalmi (értsd: francia nyelvű francia, kanadai, afrikai irodalmak), művészeti (képzőművészet, design, film, színház, novellizáció), filozófiai (E. Husserl, Gilles Deleuze, Félix Guattari, Étienne Souriau), etikai (Stanley Cavell, Martha C. Nussbaum, Carol Gilligan, Sandra Laugier), és teoretikus (irodalomtudományi és neuropszichológiai) (Alain Berthoz, Jean Decety, Alexandre Gefen, Suzanne Keen, Françoise Lavocat, Jean-Marie Schaeffer) anyagot mozgatva szintetikus igénnyel tekint az empátia közvetítő szerepére, tanulmányozza működési elveit és felismeri annak korlátait a rendelkezésre álló, sokszor minor (marginális) irodalmi és intermediális anyagon, azzal a céllal, hogy e tág értelemben vett szövegeket az értelemzésen keresztül a társadalmi tér konstruktív részévé tegye. Az irodalom és a művészetek ebben a perspektívában valóságteremtő erővel bírnak.    

Az Előszót követően, a kötetbe válogatott tanulmányok 4 fejezetre tagolva kerülnek bemutatásra jellemző tartalmi, fogalmi és diszciplináris osztások mentén: Empathie et éthique du care. Enjeux théoriques;Empathie, intermédialité et arts visuels; L’imaginaire linguistique, les limites et les troubles de l’empathie; Approches narratives de l’empathie dans les littératures de langue française

A kötet zárófejezetében helyet kap a konferenciára meghívott fiatal francia költő, Simon-Gabriel Bonnot néhány költeménye és  vizuális alkotása.

A kötet tartalmazza a szerzők rövid bio-bibliográfiai adatait.