Állatszimbolika: Vizuális és verbális interakciók az európai kultúrtörténetben

Szerzők

Vígh Éva (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-0891-0864
Bálint Emma (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0009-0002-3953-7975
Kérchy Anna (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0001-9042-9545
Újvári Edit (ed)
Szegedi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-4552-1585
DOI: https://doi.org/10.14232/animalia.2025.1

Tartalom

Az Animalia Kutatóközpont 2024 októberében megrendezett szimpóziuma az állatok irodalomban és a művészetekben betöltött szerepére fókuszált. E kötetünkben — tekintettel a képek mennyiségére — a szimpózium előadásai közül jobbára olyan művészeti elemzések kaptak helyt, amelyek feltárják az írott és vizuális alkotásokban szereplő állatmotívumok sokrétű jelentésvilágát, az ókortól napjainkig ívelően. Legyen szó akár ókori orvoslási műről, főúri portrékról, újkori szólások festészeti allegóriáiról, az európai líra és epika nagy formátumú alkotóinak műveiről, kortárs magyar irodalmi alkotásokról és a hozzájuk kapcsolódó illusztrációkról, vagy éppen kisplasztikákról és köztéri szobrokról, az állatfigurák kimeríthetetlen, jelentésekben gazdag motívumkincsnek bizonyulnak.

Fejezetek

Szerző életrajzok

Bránya Krisztina, Szegedi Tudományegyetem

a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-filológia szakán szerzett diplomát 2021-ben neolatin témában, érdeklődése ezután fordult a késő antikvitás felé. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Antik Irodalom alprogramjában résztvevő PhD-hallgató. Kutatási területe: Sextus Placitus Papyriensis De medicamentis ex animalibus librijének összevetése a korabeli orvoslási és természettudományos szövegekkel, azok forrásainak feltárása, módszertanának megismerése.

Brzózka Marek, Szegedi Tudományegyetem

2008-ban szerezte meg szobrászművész diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Ugyanebben az évben végzett vizuális nevelőtanár szakon az egyetemen. Azóta Szegeden él, aktív kiállítóművész és köztéri alkotó. 2010-től a művészeti munka mellett vizuális nevelőtanárként is dolgozik. 2017 óta a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának munkatársa, ahol rajz-, mintázás- és szobrászat kurzusokat vezet. 2024-ben védte meg doktori kutatómunkáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Plasztikai és elméleti kutatásaiban vizsgálati területe a szobortalapzat, általában a szobrászat története és a helytörténet.

Kelemen Zoltán , Szegedi Tudományegyetem

1995 óta oktat a Szegedi Tudományegyetemen, illetve annak jogelődjén, a József Attila Tudományegyetemen. 2002-ben doktorált a Szegedi Tudományegyetemen, ugyanitt habilitált 2011-ben. Jelenleg az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén docens. Kutatási területei a kisebbségi és emigrációs kultúrák vizsgálata, az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrája, kortárs magyar és világirodalom, a popkultúra, az emlékezetkultúra, valamint ökológia és technológia kapcsolata. Eddig 8 önálló könyve és 18 általa szerkesztett kötet jelent meg. Legutóbbi könyve, magyar irodalmi tárgyú kritikáinak gyűjteménye Az olvasó beleír címmel 2022-ben jelent meg.

Kovács Kincső, Debreceni Egyetem

a Debreceni Egyetem magyartanár–földrajztanár szakos hallgatója. A DETEP résztvevője és a Hatvani István Szakkollégium tagja. Kutatási területe az irodalmi szöveg és a térkép kapcsolata Térey János életművében. Emellett érdeklik a kortárs magyar irodalom biopoétikai tendenciái. Kutatói munkája mellett kritikákat ír.

Mojzer Anna, Független kutató

az ELTE Művészettörténet–Portugál szakán végzett 1991-ben. Budapest számos nagyobb múzeumában dolgozott művészettörténészként, jelenleg szabadúszó kutató, művészettörténész. Húsz éve foglalkozik állatportrékkal, amelyet a témában tartott kurzusok és publikációi jeleznek.

Németh István, Károli Gáspár Református Egyetem

Művészettörténész, egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika Tanszékének a munkatársa. Korábban, 1989 és 2011 között a Szépművészeti Múzeum Régi Képtár Osztályán dolgozott muzeológusi, majd főmuzeológusi beosztásban. Fő kutatási területei a németalföldi művészet és kultúrtörténet, holland–magyar kulturális kapcsolatok, az ikonográfia és a műgyűjtéstörténet. Eddig négy tanulmánykötete, illetve közel kétszáz publikációja jelent meg különböző hazai és külföldi folyóiratokban.

Tüskés Anna, HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet

a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténet Tanszékének habilitált adjunktusa és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. MA-diplomáját és PhD-fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet Tanszékén szerezte 2005-ben, illetve 2009-ben. Szakterülete a 20. századi képzőművészet, a francia–magyar irodalmi kapcsolatok, illetve a könyv- és könyvtártörténet. Tíz könyv és számos tanulmány szerzője.

Letöltések

Animalia eBooks 2.

Közzétett

november 19, 2025

Sorozatok

Animalia eBooks

Online ISSN

3057-9465
Copyright (c) 2025 SZTE BTK Animalia Kutatóközpont

Részletek a rendelkezésre álló kiadványformátumról: Animalia eBooks 2.

Animalia eBooks 2.

ISBN-13 (15)

978-963-688-074-3

Publication date (01)

2025

Hogyan kell idézni

Vígh, Éva, Emma Bálint, Anna Kérchy, and Edit Újvári, eds. 2025. Állatszimbolika: Vizuális és verbális interakciók Az európai kultúrtörténetben. Vol. 2. Animalia EBooks. SZTE BTK Animalia Kutatóközpont. https://doi.org/10.14232/animalia.2025.1.