Autonómiák szerepe a fenntartható versenyképesség alakulásában

Különféle (egyéni – szervezeti – települési – térségi – makro és nemzetközi) szintű fenntarthatósági projektjeink kapcsán szerzett hazai és nemzetközi tapasztalataink alapján meggyőződtünk arról, hogy az autonómia kérdése szorosan összekapcsolódik a mára prioritássá vált fenntartható (újabban már: okos) versenyképesség megvalósításával (Dinya – Klausmann- Dinya, 2020). A fenntartható versenyképesség a gazdasági – társadalmi – technikai fejlődés komplex kihívásaira adott, és a lokális feltételekkel összhangban levő válaszokat jelenti. Ennek során a gazdasági tőkén messze túllépve a társadalmi tőke, a humántőke, a természeti tőke, és a kormányzás színvonalának komplex szerepét is hangsúlyosan figyelembe kell venni. Ezek alakulásában pedig egyre fontosabb szerepet játszik a különféle formájú és szintű autonómiák egymást átfedő, egymásra épülő, bonyolult rendszere. Az egyéni és kollektív autonómiák egyidejű erősítése (fejlesztése, összehangolása) ugyanis elengedhetetlen, ehhez pedig megfelelő, intenzív társadalmi marketing szükséges. Ehhez adott helyen és időpontban kiindulópontként szolgál a meglevő döntési és cselekvési autonómiák helyzetének korrekt diagnózisa, amelyhez jól használhatóknak tűnnek a nemzetközi összehasonlításokra alkalmas, átfogó adatbázisok (értékrend, versenyképesség, autonómiák, stb…). Ebből kiindulva célkitűzésünk az volt, hogy nemzetközi adatbázisokra alapuló többváltozós statisztikai elemzések alkalmazásával feltárjuk a fenntartható versenyképesség és az egyéni, illetve kollektív autonómia összetevőinek szignifikáns kapcsolatát. Ezt követően pedig elemeztük az autonómia helyzetét Magyarországon, és hazánk pozícióját az EU-27 mezőnyében.

Kulcsszavak: autonómiák, okos versenyképesség, társadalmi marketing